VADMACSKA
Felis silvestris

A vadmacska 130 cm hossz�ra nõ, ennek egyharmada a farok, s�lya 15 kg is lehet, de �ltal�ban 5-10 kg. A h�zimacska õse. Nagy cirmos macsk�ra eml�keztet a k�lseje. Farka vastag, k�l�n�sen az �szakibb, vid�keken �lõ �llatokn�l.
N�h�ny k�zeli rokon alakot Afrik�b�l �s m�shonnan �rtak le, de ezeket manaps�g a vadmacska alfaj�nak vagy f�ldrajzi v�ltozat�nak tekintik, ezek k�z�l az afrikai vadmacska (F. s. lybica) a legink�bb elt�rõ, amely �szak-Afrik�t�l a K�zel-Keleten �t Indi�ig, valamint a f�ldk�zi-tengeri szigeteken �l. N�ha keresztez�dik a h�zimacsk�val.
Rendesen csak sz�rk�letben �s �jszaka akt�v, zs�km�nya f�k�nt kiseml�s�k, nyulak, pockok, egerek, de a b�r�nyt �s az õzgid�t is le�ti. Madarakat, b�k�kat �s egy�b kisebb �llatokat, valamint d�g�t is fogyaszt.
Vemhess�ge 68 napig tart, k�lykeinek sz�ma legfeljebb 8 lehet. Faod�ban, sziklareped�sben vagy kotor�kban hozza vil�gra vak �s tehetetlen k�lykeit. H�rom-n�gy h�napos korukban v�lnak f�ggetlenn�.
A vadmacska viselked�se igen hasonl� a h�zimacsk��hoz. Mivel �vsz�zadokon �t vad�szt�k, manaps�g elterjed�se kis ter�letekre apr�z�d�tt fel, s az is k�ts�ges, hogy Eur�p�ban van-e m�g tiszta v�rû popul�ci� a term�szetben. K�l�nf�le �lõhelyeken tal�lhat�, de fõk�nt erdõs�lt vid�ken. Gyakran l�tni �llatkertben, fõk�nt Eur�p�ban.