Farkas:

A farkas Eur�zsia nagy r�sz�n, valamint �szak-Amerik�ban honos. Legink�bb a h�bor�tatlan ter�leteket kedveli: a z�rt erd�kben, ligetes-erd�s sztyepp�ken �s pr�riken, olykor f�lsivatagokban �rzi otthon mag�t. �l�helyein term�szetesen sz�mos, k�l�nb�z� sz�nû �s m�retû alfaja alakult ki (a mes�kben oly sokat emlegetett fekete farkas val�j�ban nem t�l gyakori). E v�ltozatos fizimisk�j� fajjal m�g a rendszertanosok sem tudnak igaz�n mit kezdeni: egyesek �gy v�lik, t�bb tucat, m�g m�sok szerint „mind�ssze” 16 alfaja �l F�ld�nk�n. (�rdemes megeml�teni, hogy csak �szak-Amerik�ban l961-ben m�g 24 alfaj�t tartott�k nyilv�n!) Sajnos az elm�lt sz�z �vben t�bb, f�leg amerikai alfaj�t kiirtott�k.

Ma a legnagyobb testû farkasok az �szaki feh�r farkasok, melyek Amerika �s �zsia �szaki r�gi�iban, illetve n�h�ny szigeten, k�z�tt�k Gr�nlandon fordulnak el�. S�lyuk nagy ritk�n a hetven kilogrammot is meghaladja! A legkisebb farkas ugyanakkor a sak�ln�l alig nagyobb arab farkas, amely mintegy h�sz kilogrammos s�lyt �r el, s sz�ne k�rnyezet�nek megfelel�en homokv�r�s. Szint�n kis testû az indiai farkas, amely n�h�ny �llatkertben is l�that�. A haz�nkban is el�fordul�, jellegzetesen ordas sz�nû eur�pai farkas tests�lya valahol a kett� k�z�tt van. Alfaj�n bel�l is igen v�ltozatos k�llemû a timberfarkas: ak�r egy falk�n bel�l is el�fordulnak k�l�nb�z� sz�nû – koromfekete, sz�rke �s kr�msz�nû – egyedek.

A farkas v�rbeli ragadoz�. Szinte mindent legyûr: megeszi a b�l�nyt, j�vorszarvast, vapitit, g�met, �zet, muflont – egysz�val b�rmit, amit el tud ejteni. Ha a k�nyszer r�viszi, j� �tv�ggyal bekebelez kisebb r�gcs�l�kat, madarakat is. S�t, olykor m�g n�v�nyeket is fogyaszt, k�l�n�sen kedveli p�ld�ul a fekete �fony�t. Vad�szati m�dszere igencsak sokf�le. A r�gcs�l�kat egyszerûen �sszeroppantja, a kisebb cs�lk�svadnak �tharapja a tork�t, a nagyobb �llatot pedig – olykor v�ltott falkat�rsakkal – addig ûzi, am�g az „v�gkimer�lve” meg nem �ll; ekkor a falka r�ront �s leteperi.

Ordasunk m�g ezeken k�v�l is sz�mos vad�szati m�dszert ismer. Az�rt kellett �gy „megokosodnia” �kelm�nek, mert �l�hely�n sokkal kisebb a vadb�s�g, mint p�ld�ul Afrik�ban, ahol a hi�nakuty�k falk�ja kedv�re v�logathat a pat�sok hatalmas csord�ib�l. Persze a farkasok sem szeretnek f�l�slegesen futkosni, ez�rt ha tehetik, a k�nnyen utol�rhet�, jobb�ra beteg, s�r�lt, legyeng�lt pr�da ut�n erednek. Szelekt�l� szerep�k m�r csak ez�rt is vitathatatlan.

Eur�p�ban m�gsem minden�tt �r�lnek a farkasok jelenl�t�nek, f�ltik t�l�k a vad�llom�nyt. Az ugyan k�ts�gk�v�l igaz, hogy nem t�rnek �t a veget�ri�nus kosztra, s az is tagadhatatlan, hogy a t�lszaporodott cs�lk�svadnak �pp�gy nem tudnak ellen�llni, mint ahogyan a legel�re kicsapott h�zi�llatoknak sem. �m a farkas sokkal k�l�nb, mint a h�re: komoly vesz�lyt legfeljebb a t�jidegen �s az �shonos n�v�nyzetet k�ros�t� muflonra n�zve jelent. Ami pedig a birkany�jat illeti, annak v�delm�re m�r sok sz�z �vvel ezel�tt feltal�lt�k a komondort!

A farkasfalka alapja a csal�di k�z�ss�g, ahol a vez�rp�r mellett (�k szaporodnak) id�sebb testv�rek, s�t, nagyb�csik �s nagyn�nik is foglalatoskodnak. A viszonylag kev�s egyedb�l �ll� „csal�di v�llalkoz�sok” kem�nyebb teleken, vagy ha �l�hely�k�n sok nagy testû, nehezen legyûrhet� �llat �l, �ssze is fognak. Ha j�vorszarvas- vagy b�l�nyvacsor�t n�znek ki, akkor a falka m�rete meghaladhatja a h�sz f�t is. Ugyanakkor nem csak falk�ban vad�sznak: megesik, hogy a farkas mag�nyosan eger�szik.

A k�lyk�k olykor m�r t�z h�naposan is kiv�lnak a falk�b�l, �m t�bbnyire csak k�t�vesen teszik meg ezt. El�bb sz�leik ter�let�n vad�szgatnak, majd mind t�volabbi ter�leteket j�rnak be. E t�voll�t ut�n, imm�ron megedz�dve, �n�ll�sodva ism�t visszat�rnek az eredeti falk�hoz, hogy kisebb testv�reiket seg�tsenek felnevelni. K�s�bb persze �k is szeretn�nek csal�dot alap�tani, ez�rt b�cs�t mondanak sz�l�falk�juknak, �s hossz� v�ndor�tra kelnek. Olykor t�bb ezer kilom�tert is megtesznek, �rkon-bokron, hegyeken �s aszfaltutakon �t. Ha szerencs�j�k van, �s nem �ll�totta meg �ket egy aut�, puskagoly� vagy idegen falkatagok �llkapcsa, akkor egy alkalmasnak �t�lt ter�leten p�rt keresnek maguknak, �s csal�di falk�t alap�tanak.

A farkasok p�rosod�si id�szaka a t�lv�gi h�napokra esik, �gy az alig t�bb, mint k�t h�napig tart� vemhess�gi id� ut�n kora tavasszal l�tnak napvil�got a cs�pps�gek, jobb�ra 5–6 apr�s�g. Ett�l kezdve a szuka csak a gyermekeinek �l. A kan �s az id�sebb falkatagok vad�sznak, �k l�tj�k el t�pl�l�kkal a szuk�t �s a gyorsan n�v� k�lyk�ket.